Már vártam ezt a napot. Persze mikor eljött, akkor meg nagyon nem. Két barátom is beszállt a buliba. Mamo váltóban fog tekerni, Tibi meg egyedül feszül neki. Előző este forgolódás, nyüglődés, agyalás mit felejtettem el, mit kéne csinálni ekkor meg akkor, mi lesz ha bla-bla-bla…….. Reggel versenydrukk. Az összeszűkült torkomon, fakanállal próbálom letuszkolni egy szendvics … Continue reading Most van csí, vagy csak stressz?

Már egy hét is eltelt a nagy nap óta, de még mindig hihetetlen, hogy sikerült teljesíteni a távot. Azt a távot, amire tavaly október óta készültem, és ami olyan távoli volt, teljesíthetetlen. De igen, SIKERÜLT, mert bár voltak holtpontok, azért csak sikerült meggyőzni magam arról, hogy ezt meg lehet csinálni! Kellett a külső biztatás is … Continue reading Küldetés teljesítve

Invokáció "Férfiúról szólj nékem, Múzsa, ki sofele úszott s hosszan hányódott, kerülvén a rózsaszín bólyát, a bringapályát, frissítőpontot kitanulta, s a futásnál is sok erős gyötrelmet tűrt a szívében, menteni vágyva saját lelkét, (sport)társak hazatértét." Előszó Amikor Schubert Tamás megkért, hogy írjak egy ajánló/beszámolót a Balatoni Bádogember ez évi (2015) versenyéről, akkor bevallom nem tudtam … Continue reading Bádog gyerekek a Balaton parton

Nem szeretnék arany betűs szavakat használni, de mint ahogy szinte egész életemben (azért remélem, a java még hátra van), úgy ezen a Bádogemberen is lassan pörögtem fel, és elóvatoskodtam, nehogy a szakaszoknak "elússzam, eltekerjem, elfussam" az elejét. Nem mintha esetleg teljes erőbedobással az 5:25-ös Beső-féle értéknek és mértéknek bármennyire is a horizontjának a szélét ujjheggyel … Continue reading Nincs kec-mec!